Hogyan segíts egy gyászoló barátnak

Ha egy barátod, kollégád vagy szomszédod öngyilkosság miatt veszített el valakit, valószínűleg szeretnél segíteni, de nem tudod, hogyan. Sokan ilyenkor inkább hallgatnak, mert attól félnek, hogy rosszat mondanak. A gyászolók viszont legtöbbször azt mondják utólag: a csend fájt a legjobban.

Mit mondj?

Nem kell bölcs mondat. Egyszerű, őszinte szavak a legjobbak:

„Nagyon sajnálom. Nem tudom, mit mondhatnék, de itt vagyok.”

„Gondolok rád. Ha beszélni szeretnél róla, meghallgatlak. Ha nem, az is rendben van.”

Nyugodtan nevezd néven a meghalt embert. A gyászolóknak sokat jelent, ha mások is emlékeznek rá, és nem csak a halála, hanem az élete is szóba kerül.

Mit ne mondj?

• Ne kérdezz a halál körülményeiről. Ha a gyászoló el akarja mondani, úgyis elmondja.
• Ne keress okot és ne ítélkezz: „Biztos volt valami a háttérben.”
• Ne siettesd: „Már ideje lenne továbblépni.”
• Kerüld az olyan vigasztalást, amely a fájdalmat kisebbíti: „Legalább már nem szenved.”

Gyakorlati segítség

Az „ha bármire szükséged van, szólj” jó szándékú, de a gyászoló ritkán szól. Inkább ajánlj fel valami konkrétat: „Csütörtökön hozok vacsorát.” „Elvigyem a gyerekeket szombat délelőtt?” „Elintézzem helyetted a postát?”

A temetés után is

Az első napokban sokan körülveszik a gyászolót, aztán a figyelem elapad, miközben a hiány akkor kezd igazán fájni. Jelentkezz hetek, hónapok múlva is. Jegyezd fel az évfordulókat, a születésnapot. Egy rövid üzenet ezeken a napokon sokat jelent.

Figyelj a jelekre

A gyászolók maguk is veszélyeztetettebbek lehetnek. Ha a barátod reménytelenségről, a halálról beszél, vagy teljesen visszahúzódik, kérdezz rá egyenesen, és segítsd el szakemberhez. A figyelmeztető jelekről és a rákérdezésről is írtunk. Közvetlen veszélyben hívd a 112-t, beszélgetéshez a 116-123-at.